I. A szolgáltatás iránti igény bemutatása

Gyakorlati tapasztalataink azt mutatják, hogy a pszichiátriai osztályról elbocsátott betegek szociális és mentális gondjai továbbra is fennmaradnak. A pszichés függőség, illetve a szociális és családi rendszer problémáinak kezelésére a hagyományos ellátási formák (egészségügyi intézmény ambuláns ellátás) túlterheltségük miatt képtelenek komplex módon ezeket a feladatokat kezelni. A hozzátartozók, a családtagok nincsenek felkészítve a pszichés betegekkel való együttélésre. A pszichiátriai betegségből felépülő embernek is újra meg kell találnia a helyét a családon belül. Míg a családtagoknak is újra kell tanulniuk a kommunikációt egymással. Gondot jelent, hogy az ellátás után a betegek nem kapnak pszicho-szociális támogatást. Ez a jelenség gyakran hozzájárul a betegségek kiújulásához.

II. A Lelkierő Egyesület célja

Az egyesületünk célja pszichiátriai betegek részére közösségi ellátás elindítása, működtetése Debrecenben. A már meglévő szolgáltatásainkkal összhangban olyan komplex gondozási módszer kidolgozása, működtetése mely biztosítja a Debrecenben élő pszichiátriai, szenvedélybetegségben szenvedők részére, hogy segítséget kapjanak ahhoz, hogy családjaikban, lakókörnyezetükben maradhassanak, ott minél teljesebb, konfliktusmentesebb életet élhessenek.

Elsődleges célcsoportunk Debrecen város közigazgatási területén élő 18 év feletti pszichiátriai, szenvedélybetegek, ideggyógyászati károsodottak és az intézeti ellátottak közül, akik a reintegrációban segítséget igényelnek. A célcsoport heterogén, mivel a kliensek eltérő egészségi állapotban, más - más családi, kapcsolati, anyagi háttérrel érkeznek, ebből adódóan céljaik is mások, melyre a közösségi munka komplex eszközrendszerével adhat támogatást. A szolgáltatást igénybe vevők száma 120-150 fő, hozzátartozóikat is számolva 220-260 fő.

A szolgálatban alkalmazott módszerek a professzionális szociális munka, a csoportmunka, a közösségi munka elfogadott módszerei és a felsőfokú szakmai képzés során elsajátított képességekkel megvalósíthatók.

A közösségi ellátás szolgáltatásai révén az abba bekapcsolódó kliensek és hozzátartozóik mindennapi életvitele könnyebbé válik, felmerülő konfliktusaikra hamarabb találnak hatékony megoldását. A szolgáltatások komplexitása révén rövidülhet a fekvőbeteg intézeti elhelyezés, kitolódhat a tartós elhelyezést nyújtó ápolást gondozást biztosító otthonba történő elhelyezés, hiszen egyes feladatok átvállalásra kerülnek, mind az egyén mind a hozzátartozó megtanul együtt élni az irreverzibilis tünetekkel, folyamatokkal.

III. A stáb

A szolgáltatásban részt vevő munkatársak a többször módosított 1/2000 (1.7.) ESZCSM rendeletben meghatározottak alapján, a szakmai feladat végzéséhez szükséges szakirányú végzettség megszerzése folyamatban van.
A szolgáltatásban klinikai és addiktológiai szakpszichológus, jogász és önkéntes segítők vállalnak szerepet.

Koordinátor: Előképzettség: felsőfokú végzettséggel rendelkező, lehetőleg pszichiátriai betegekkel végzett munkában jártas szociális szakember.

Felelőssége és feladatai :

* Észlelő - jelző rendszer működtetése:
- A pszichiátriai betegek részére nyújtandó szolgáltatások, segítség megszervezése érdekében körzetenként közös megbeszélés az érintett szakemberek részére,
- Eseti, egyedi problémák megoldása érdekében azonnali jelzés, kapcsolatfelvétel, szükség esetén team megbeszélés összehívása; intézkedés,
* Segítségnyújtás a térségben dolgozó szakemberek részére a személyre szóló szolgáltatási struktúra kialakításában; adott ügyben a pszichiátriai közösségi gondozó személyének kijelölése,
* A pszichiátriai közösségi gondozó funkció folyamatos szakmai támogatása: a különböző szakterületen dolgozó munkatársak tevékenységének koordinációja,
* Pszichoedukáció megszervezése.
* Dokumentáció, nyilvántartások vezetése
- Közösségi ellátást igénylő pszichiátriai betegek nyilvántartása,
- Pszichiátriai közösségi gondozóként működő szakemberek nyilvántartása.

Közösségi gondozó: az adott személy (pszichiátriai beteg) támogatásának megszervezéséért személyesen felelős segítő.

Felelőssége és feladata:

* A segítséget igénylő pszichiátriai betegek részére személyre szóló szolgáltatási struktúra összeállítása a koordinátor segítségével,
* A segítséghez (támogatás, szolgáltatás) való hozzájutás megszervezése, szervezi a beteg számára az egyéb szociális szolgáltatást (családsegítő, házigondozás, étkeztetés, segélyezés),
* A beteg napját strukturálja, foglalkoztatást megszervezi a nappali ellátás keretén belül.
* A beteg állapotának (szociális, egészségi, pszichés) folyamatos nyomon követése, folyamatos kapcsolatot tart az egészségügyi ellátás keretében működő Pszichiátriai Gondozóval, tájékoztatja, informálja a gondozónőt, az orvost,
* Véleményt ad a beteg esetlegesen szükséges szociális intézményi beutalásához, indokolja az alapellátás eredménytelenségének, elégtelenségének okait.
* Az intézményben élő beteg számára stabil háttérként működik, pl. a kórházból, szociális intézményből adaptációs szabadság idején lévő beteget segíti (kontrollt biztosít),
* Gondozási dokumentáció vezetése,
* Kapcsolattartás a különböző szolgáltatókkal,
* A beteg érdekeinek képviselete, közvetítése.

IV. A szolgáltatás jogszabályi indokoltsága

2003. januárjától a 2001. évi LXXIX. törvény speciális alapellátási feladattá teszi a közösségi pszichiátriai közösségi gondozás működtetését. Modellkísérletünkben erre a feladatra kívánunk felkészülni.

V. A szakmai program ütemezése

1. lépés

Időszak az előkészítés, felkészülés szakasza. Ekkor kerülne sor a programban használt adatlapok, nyomtatványok megszerkesztésére, terápiás, fejlesztési tervek adaptálására, dokumentációs rendszer kialakítására. A hatáskörök, felelősségek megállapítására, folyamatábra elkészítésére. Informális beszélgetések tartása szociális szervezetekkel, egészségügyi intézményekkel, munkáltatókkal, ahol a program bemutatása történne meg. Az egyesülettel már kapcsolatban álló pszichiátriai betegek és hozzátartozóiknak igényfelmérése révén pontos információkhoz jutunk szociális igényeikről.

2. lépés

A konkrét programok szervezésére kerülne sor. Szórólapokat készítenénk, juttatnánk el a város intézményeibe. Együttműködési megállapodások megkötése az egészségügyi intézményekkel a re-integrációban való részvételre.
* Sajtótájékoztató megtartása, hogy a program indulásáról és szolgáltatásairól a lakosság is értesüljön. Képzések szervezése a pszichiátriai betegségekkel kapcsolatban, humánsegítők részvételével.

3. lépés

Az egyesület beindítja a közösségi gondozást a munkatársak részvételével.

Az alábbi szolgáltatásokat nyújtjuk a klienseknek:

* Pszichés problémák megelőzése mentálhigiénés módszerekkel.
* Életvezetési tanácsadás
* Állásközvetítés
* Foglalkoztatás.
* Pszichológiai, pszichiáteri konzultáció.
* Szükség esetén lelkésszel, pappal kapcsolatfelvétel.
* Állapotrosszabbodás esetén megfelelő kezelő helyre juttatás.
* Gyógyszerbeadás.
* Segítség a szociális ügyek intézésében.

VI. A szolgáltatás keretében alkalmazott módszerek

A. Egyéni konzultáció: itt kerül sor a pszichés gondok kialakulásának és az egyéni életút összefüggéseinek feltárására és az egyéni motiváció felmérésére.

B. Pár és család konzultáció: a lelki problémák kialakulásának hátterében, sok esetben pár- és család kommunikációs zavarok állnak, így az egész rendszert kell támogatni a gyógyulás folyamatában anélkül, hogy a család bármelyik szereplőjére ráterhelnénk a bűnbak szerepet.

C. Csoportfoglalkozások:

a. Tematikus csoport: ezen a csoportfoglalkozáson a résztvevők megismerik egymás élettörténet, különös tekintettel a pszichés betegség szomatikus, pszichés és szociális aspektusaira.

b. Tréning csoport: ezeken a foglalkozásokon különböző készségek fejlesztésére kerül sor azzal a céllal, hogy az önértékelésüket vesztett kliensek a napi nehézségek között is tudjanak adaptívan alkalmazkodni. Ilyen tréning csoport az empátia-, kommunikációfejlesztő tréning csoport.

c. Kreatív csoport : Nagyon fontosnak tűnik ez a foglalkozási téma, ahol a nehezen kommunikáló kliensek is képesek kifejezni érzéseiket különböző kreatív művészeti ágakban (festés, ragasztás, montázs, rajz, agyagozás, fafaragás, stb.).

d. Hozzátartozói csoport: a pszichés betegek családtagjai számára szervezett foglalkozások, ahol lehetőség van beszélni a betegek hozzátartozóival kapcsolatos gondokról, nehézségekről, lelki kifáradásukról.

VII. A szolgáltatás eredményessége

* Egyre több rászorulót tudunk kimozdítani az izolációból és a közösségi ellátásba bevonni, mely segítséget nyújt problémáik megoldásához és fejleszti konfliktusmegoldó képességeiket.

* A foglalkoztatások révén elsajátított ismeretek által javulnak munkaerő piaci esélyeik.

* A kliensek pszichés állapota javul az által, hogy otthonukból nem kell számukra idegen bentfekvő intézményben hosszabb időt tölteni. Csökken a visszaesések száma.

* A családtagok terhelése csökken, szakmai segítséget kapnak. Ezért a családtagok szívesebben vállalják a hozzátartozók otthoni ápolását.

* A betegek érdekében a háziorvosokkal és az osztályos orvosokkal még szorosabb együttműködést sikerül kialakítani.

* A családtagok bevonásával. hamarabb megtörténik az életvitelben a változás.

* A terápiás csoportokon való részvétel elősegíti az utógondozó csoportokba való beilleszkedést.

VIII. Szervezeti modell - Szakmai együttműködés

A pszichiátriai betegek ellátásában a bizonytalanságot és a beteg számára elérhető támogatás gyakorlati hiányosságait a szociális és az egészségügyi rendszer különállása eredményezi, - ez a különállás rontja a betegség társadalmi megítélését, erősíti a betegséghez fűződő stigmát, a közösség kirekesztő magatartását.

Közösségi gondozó és koordinátor Szakmai esetmegbeszélések célja:

* a két ellátórendszer egészének és kapcsolódási területének megismerése (fogalmi megismerése, felépítése, feladatai, sajátossága),

* pszichiátriai és addiktológiai morbiditás megismerése,

* a pszichiátriai betegek speciális gondozási igényének megismertetése,

* a napi együttműködés lépéseinek egyeztetése.